Bejegyzések

A tűz és jég dala - avagy mit ér egy goblin, ha mirelit?

Kép
Habár ez kicsit megborítja az időrendet, be kell vallanom, jövök tíz ezüsttel Harkannak, az egykori fegyvermesterünknek. Amikor az elfek elvittek minket a hegyek között egy (legalábbis a mi szemünkben) rég halott sárkány barlangjába, és láttam a számtalan szerencsevadász maradványait, a törött, rozsdás fegyvereket, a vaskos páncélokat, amiket minden bizonnyal úgy adtak el a viselőjüknek, hogy biztos védelmet adnak a sárkány tüze ellen, azt találtam mondani a látottak hatása alatt, hogy ezentúl aki azt mondja, hogy sárkányt látott és túlélte, az biztosan hazudik. Harkan erre azt mondta, hogy tíz ezüstöt rátesz, ha nincs igazam. Álltam a fogadást, pedig akkor ifjú legényként nem volt tíz ezüstöm ilyesmire, de sárkányt azóta se látott senki a környékünkön, úgyhogy szinte teljesen el is feledkeztem róla. Ahogy közeledtünk a romokhoz, először a füstöt láttuk meg. Először azt hittem, visszatértek az ogrék, de kiderült, hogy csak az elf vitéz, Erion próbált valami egyszerű dolgot csinálni, ...
Megjegyzés küldése
További információk

3. Kékecske és a farkasok

Kép
 Elindultunk a romoktól Rönkösrév felé, Dorkó vezetett minket át az erdőn, úttalan utakon és nevenincs ösvényeken. Mindig azt hiszem, hogy ismerem már az erdőt, de gyorsan kiderül, hogy mégsem. Mindenesetre egészen nyugodt utunk volt a tavasszal együtt lassan éledező fák között. Madarak csiviteltek valahol felettünk, minden nyugodtnak tűnt, ami az elmúlt napokhoz, és ahhoz képest, hogy éppen a Farkaserdőn keltünk át, kellemes meglepetésnek tűnt. Aztán belefutottunk ebbe a rőzsegyűjtő nénikébe. Teljesen egyedül rőzsét gyűjteni egy farkasoktól hemzsegő erdő közepén? Nincs is ennél gyanúsabb. Szerencsére egyik útitársam sem próbált belekötni, vagy ami még rosszabb, megtéríteni. Többször is elmondta, hogy vigyázzunk, mert itt annyi a farkas, mint farkason a bolha, de hogy ő hogy él itt túl egymagában, arról egy szót sem ejtett. Akár a homlokára is írhatta volna ennyi erővel, hogy boszorkány vagy efféle, de legalábbis sárkányvér parfümmel fújta be magát (a szag alapján ez utób...
Megjegyzés küldése
További információk

2. Piroska és a kalandozók, avagy a Vörös Veszedelem

Kép
Hát ezt a napot egyáltalán nem így képzeltem. Amikor még a romokon kívül álltam, és néztem az alvó goblint, azt hittem, végre lesz egy rendes csata, ahol megmutathatom új társaimnak, hogy mennyit érek. Mert igaz, az öreg sok dologra tanítgatott, igazán hasznát eddig a harcbeli képességeimnek tudtam venni. Vártam tehát előkészített karddal, felhúzott nyílpuskával, hogy végre szembe kerülünk az ogrékkal, amiknek a nyomait követtük, és kipróbálhatom rajtuk a kardomat. Kerültem már szembe ogréval korábban is, nem könnyű ellenfél, de nem is legyőzhetetlen. Néhány jó nehéznyílpuskával gond nélkül elintézhető. Persze nekünk nincs ilyesmink, de azért nem kételkedtem benne, hogy elboldogulunk velük. A merengésemből egy goblin visítása riasztott fel, aki immár egyáltalán nem aludt, hanem tágra nyílt szemekkel bámulta a felé mászó elf vitézt, és egy nyílvessző állt ki belőle. Hát, ennyit a lopakodásról. Belelőttem én is egy nyilat, mire az elf nyakába esett, de legalább abbahagyta a visítást....
Megjegyzés küldése
További információk

1. A csata előtt

Csak álltam ott és néztem a fa ágai között békésen alvó goblint. A fa sok társával együtt egy régi, romos fal tetején nőtt, a gyökerei itt-ott már teljesen szétfeszítették a köveket, de annak idején – talán több száz éve – jól megépítették ezt a falat, még felismerhetőek voltak az ablakok ívei és a falat lezáró bástya vonalai, igaz, az első szintet már szinte teljesen betemette a föld és az avar. A csapat többi tagja már eltűnt a szemem elől, csak én maradtam itt, hogy a nehéz vértemben csörtetve ne ébresszem fel a goblint. Fölöttem gyenge szél borzolta meg a fák ágait és friss-zöld leveleit, és két napja először volt időm végiggondolni, mit is keresek én most egy hegyen, vagy dombon, itt nem messze az Északi Küllőtől az erdő kellős közepén. Az első gondolatom az volt, hogy „ Nem is akarok itt lenni. Igazából én Awravielben akarok lenni .” De ez persze nem volt teljesen igaz. Valóban nem akartam túlságosan itt lenni, de ez volt a legjobb választás az összes közül, legalábbis Sólyom sze...
Megjegyzés küldése
További információk